BREIT PORTAL JERUZSÁLEM Megdöbbentő, mit mondott Aquinói Szent Tamás a bevándorlásról

Megdöbbentő, mit mondott Aquinói Szent Tamás a bevándorlásról

2165
0
SHARE
Aquinói Szent Tamás
Aquinói Szent Tamás

Szinte hihetetlen, de szinte teljesen megfelel Donald Trump elnök bevándorlást felfüggesztő rendelete a 13. századi olasz teológus, Aquinói Szent Tamás ószövetségi törvényen alapuló intelmeinek.

A bevándorlás ősi védelmezői

Aquinói Szent Tamás A teológia foglalata című nagy hatású művében különféle agnosztikus és markionista vádakkal szemben fogalmazott meg ellenérveket.

A különböző témákban elkülönített szakaszok egyikében az olasz teológus a bevándorlókkal kapcsolatos bibliai viszonyt határozta meg.

(A teológia foglalata, második rész, CV. kérdés – Az ítélkezési parancsok értelméről, 3. szakasz – A kívülállókra vonatkozó ítélkezési parancsokról)

Donald Trump elmúlt napokban kikezdett rendelete szinte hihetetlen módon megfelel az isteni elvárásoknak, amiket a zsidókkal szemben megfogalmazott.

Szent Tamás a “Vajon megfelelően lettek-e adva ítélkezési parancsok a kívülállókkal kapcsolatban?” című szakaszában összesen 6 féle vádat vet fel.

Ezek közül a legérdekesebb:

Ha Péter apostol intelmei alapján az Isten nem személyválogató és mindenki kedves előtte, aki féli, akkor hogyan parancsolhatja az Ószövetség, hogy “az ammoniták és moabiták a tizedik nemzedék után se lépjenek be az Úr gyülekezetébe mindörökre”?

Háromféle bevándorló

Aquinói Szent Tamás a különböző vádpontokra adott terjedelmes válaszában részletesen tárgyalja a bevándorlókkal, menekültekkel, migránsokkal kapcsolatos helyes álláspontot.

“A kívülállókkal az emberi érintkezés kétféle lehet: békés és ellenséges. Mindkét mód rendelkezésére a törvény megfelelő parancsokat tartalmazott.”

Tamás háromféle alkalmat különböztetett meg, amikor a zsidók kívülállókkal békésen érintkeztek.

  1. “amikor a külföldiek a füldjüket áthaladtak, mint vándorok” (turista)
  2. “amikor a földjükre azzal a céllal érkeztek, hogy ott lakjanak, mint vándorok” (zöldkártya, stb.)
  3. “amikor bizonyos kívülállók teljesen csatlakozni kívántak az ő közösségükhöz, rítusukhoz” (állampolgárság)

Érdekes megemlíteni, hogy ez utóbbi esetén a zsidóság egy különleges rend alapján döntötte el, kit fogadnak el polgárként és kit nem.

Származási szerint válogatták meg, kit fogadnak be

Aquinói Szent Tamás szerint azért nem fogadtak el azonnal bizonyos kívülállókat, mert:

“ha a kívülállókat azonnal elfogadnák a nép ügyeinek az intézésére, ebből sok veszély származna, mivel a kívülállóknak nem szilárdult meg a szeretete a közjó iránt, ezért bizonyos dolgokat megkísérelhetnének a nép ellen.”

A könyvében a keresztény filozófus azt írja, a zsidóság éppen ezért a törvény szerint különbséget tett a népek között a befogadás tekintetében.

“Ezért a törvény úgy rendelkezett, hogy olyan népek, amelyeknek van bizonyos rokoni kapcsolatuk a zsidókkal, mint az egyiptomiak, akiknél a zsidók születtek és nevelkedtek. Valamint az edomiták, Jákób testvérének, Ézsaunak a leszármazottai, a harmadik nemzedékben legyenek befogadva a nép közösségébe. Más népek pedig, amelyek ellenségesen viselkedtek, mint az ammoniták és moábiták, sohase legyenek befogadva a nép közé.”

Sőt akadt olyan népcsoport is, akit pedig örök ellenségnek kellett tekinteni: ők voltak az amálekiták, akikkel semmilyen vérrokonság nem állt fent.

Az egyén bűnéért egy ország is büntethető

Aquinói Szent Tamás azt előre leszögezi, hogy a törvény semmilyen néphez tartozó embereket nem zár ki Isten tiszteletéből és a lélek üdvösségéhez tartozó dolgokból. “De az időleges, evilági dolgokban, amik a népközösséget érintik, nem azonnal fogadtak be bárkit.”

A teológus egy érdekes kiegészítéssel magyarázta, hogy a törvény miért zárta ki a moábitákat, ammonitákat és az amálekitákat.

“Ahogy ugyanis megbüntetnek egy embert azért a bűnért, amit elkövetett, hogy ezt látva mások féljenek és álljanak el a bűnözéstől, ugyanúgy valamilyen bűn miatt egy nép, vagy ország is büntethető, hogy mások hasonló bűntől tartózkodjanak.”

Tamás mindemellett emlékeztetett, hogy bizonyos erények gyakorlása miatt kivételesen még ezekből a népekből is felvételt nyerhetett valaki a közösségbe. Ilyen volt pl. a moábita Ruth.

Talán nem ártana a zsidó-keresztény kultúrán nyugvó Európának és Amerikának visszatérni a gyökereihez. Meg kellene hallgatni az ősi tanácsosokat olyan kérdésekben is, mint a bevándorlás.

Forrás: Aquinói Szent Tamás: A teológia foglalata második rész